Transzatlanti kenuzás
az Atlanti-óceánon át keletről nyugatra - egy kenuval; egyedül
a világon elsőként
A hajóforgalom megint nagyon erős volt az elmúlt nap, Gábornak gyakran kellett kerülgetnie a nagyobb hajókat. Hajnalban közelítette meg jobban az egyik arra járó monstrum, ami elől intenzívebb evezéssel tudott csak kitérni, illetve reggel tűntek még fel a horizonton arra dolgozó halászok is.
Tegnap este a horizont mögött a kapitány még érzékelte a sziget csúcsának sejtelmes sziluettjét, de ma reggelre már csak a végtelen óceánt látja és óráról órára egyre stabilabban belekerül az áramlatba, ami a Karib-térség felé segíti útját. A térségben még előfordulhat, hogy az É-ÉK felől érkező szél beleütközve a Kanári-szigetekbe, a szigetek alatti térségben megzavarja a szelet, de Gábor napról napra lassan elhagyja ezt a zavaros területet és belekerül a stabil passzát övezetbe, ahol már az ideális ÉK-i, majd fél távnál K-iirányú szélre számíthat.
2012.01.26.
A tegnapi nap folyamán, az időjárás előrejelzés szerint Gábor ideális ÉK-i széllel tudott volna haladni, ám a valóságban a szél és vele a hullámok is DNy-ról, vagyis a kenusnak szemből érkeztek. Ezek a körülmények igencsak próbára tették Gábor erejét, mert –mint elmondta- ha nem evez, a hullámok erőteljesen sodorják vissza a sziget felé. Gábor közel húsz órás folyamatos kitartó evezéssel kikerült abból a zavaros zónából, ami visszafogta őt és immáron a várt ÉK-i széllel halad megfelelő
sebességgel a megfelelő irányba. Még látszik a távolban Tenerife csúcsa és hajnalban Gran Canaria körvonalai is kivehetőek voltak a felkelő nap fényében.
Kenusunk egy hatalmas teknőssel, delfinekkel és kissebb méretű medúzákkal találkozott eddigi útja során.
2012.01.25.
Gábor ELINDULT!!!
05. óra 21. perckor (magyar idő szerint 06.21.) eloldotta Vitéz nevű kenuját a Pasito Blanco kikötőben és megkezdte óceán átkenuzását. Amekkora grandiózus vállalkozásba kezdett, olyan csöndesen és észrevétlenül hagyta el hajnalban, még sötétben a kikötőt, ahol ilyenkor egy lélek sem jár, a szél is áll, minden tökéletesen csendes és mozdulatlan.
Az indulásra a lokális adottságok miatt a hajnal a legkedvezőbb, mert akkor tökéletesen nyugodt a víz, szélcsendben könnyedén kilehet evezni a kikötőből és eltávolodni a szigettől annyira, hogy mire megérkezik a szél, a hajóval már biztonságos távolságban lehet lenni a parttól.
Gábor beszámolt arról, nagyon jó kedvvel indult neki a kalandnak, aztán egy-két órával később, erős magány tört rá, amivel nagyon nehezen küzd meg, de urrá lesz rajta!
2012.01.24.
Rakonczay Gábor holnap hajnalban, helyi idő szerint 05.00-kor fogja elhagyni Gran Canaria szigetét és elindul, hogy átkenuzza az óceánt!
Jelenleg a sziget déli részén, Pasito Blanco kikötőben várja a jó szelet.
Egy nem tervezett, ám annál kellemesebb meglepetés érte a fiatal hajóst: Magyar vitorlás hajó érkezett a kikötőbe, aminek a legénységével Gábor hamar barátságba került és tegnap délután a lelkes vitorlás csapat kiment az óceáni kenussal, hogy a kikötőtől távol a nyílt víz felé kihajózva készítsenek fotókat Vitézről és kapitányáról.
2012.01.22.
A 21.-ei indulás reggele kicsit máshogy alakult, mint ahogyan azt Gábor tervezte, előző nap ugyanis, amikor délután szeretett volna kijelentkezni a kikötőből, a kikötő kapitányság rendhagyó módon zárva volt. Mivel kijelentkezés nélkül nem lehet elhagyni a kikötőt, az indulás reggelén kellett megkísérelni újra a kikötőből való kiregisztrálást. A hosszas hivatali ügyintézések miatt Gábor a hajnalra tervezett indulás helyett délben tudta csak elengedni Vitéz mólóhoz rögzített köteleit. Az indulásnak a kikötői hajósok megadták a módját, rengeteg hajó kísérte ki Gábort a kikötő bójáin túlra, kürtöltek, dudáltak integettek az óceáni kenusnak.
Gábor a lehetőségekhez képest kedvező széllel haladt Gran Canaria keleti oldalánál, de így is kimerítő és fáradságos evezés árán tudta csak hajtani a hajót. Úgy ítélte meg, - lévén a későbbi indulás, sötétedésre nem tudott oly mértékben eltávolodni a szigettől, mint tervezte- biztonságosabb lesz, ha az éjszakát egy már jól ismert öbölben tölti, majd reggel átmegy a sziget déli részén fekvő Pasito Blanco kikötőbe, ami - figyelembe véve a sziget helyi adottságait, a helyi széljárásokat- a legideálisabb helyszín
lesz a végleges induláshoz. Várhatóan kedden hajnalban fog Rakonczay Gábor, a világ első óceán át kenuzója elindulni, hogy kenuval is meghóditsa az Atlanti-óceánt.
2012.01.20.
I
ndulás: 21.-e hajnal!!!
Igen ez is eljött! 21.-e után lesz pár nap stabil 8-14 csomó közötti
északkeleti szél.
Az elõrejelzés egész héten elég erõs szelet jelentett, változó
széliránnyal, ami csak 20.-a után vált stabil északkeletire. Így 21.-e
hajnalig maradok és készülök, mert a sziget keleti oldala mellett való
lejutáshoz, rendkívül fontos a lehetõ legjobb idõjárási kondíció.
A hajón levõ teendõk lassan elfogynak, amíg Viktória itt volt, az elmúlt
két hétben rengeteget dolgoztunk azon, hogy a lehetõ legjobb legyen a hajó
és a benne levõ felszerelés a nagy útra. Az egyik legfontosabb feladat
volt, a lábbal irányítható kormányrendszer optimalizálása, amit több
ponton is megerõsítettük.
Az utolsó napra már csak egy-két teendõ marad, még gyümölcsöt veszek a
piacon és minden elektronikus fogyasztót feltöltök, illetve számvetést
készítek itt is az élelmiszerrõl.
A lehetõ legjobb sebesség eléréséért nagyon fontos, hogy az eddigi úton a
hajó víz alatti részére rátelepült kis élõlényeket el kell távolítani,
hiszen ezek jelentõsen lassítják a hajót. Alapszinten letakarítom a hajó
hasát még itt a las palmasi kikötõben, de csak amíg a karommal beérek, az
alapos tisztítást a kikötõtõl távol fogom elvégezni, ahol tiszta a víz.
2012.01.14.
Kikötői élet Las Palmasban
A hajón és annak belsejében rengeteg a tennivaló egy ilyen út után, a legfontosabb, hogy mindent ki kell szárítani, a ruhákat édesvízben ki kell mosni, ami így leírva egyszerű, de mivel nincs korlát és az árboc is pici, ami megnehezíti a teregetést, így több hullámban lehet csak elvégezni a mosást. A ruhák persze ropognak az óceánon összeszedett sótól. De nemcsak a ruhákat kell tisztítani, az egyik rekeszbe kiszakadt egy zacskó zabfalat nevű keksz, ami a rekeszbe bejutó sós víztől „megvadult” és sajátos élő világot hozott létre, az egy zacskó keksz hatását és következményeit négy óra volt kitakarítani.
Jelenleg a Déli szél afrikai homokot hoz a levegőben, amitől homályos az ég és minden koszos.
Az előrejelzés szerint a szél 15.-én vált Északkeletire, ami itt a normális és amivel én is tovább tudok indulni, a sziget Déli része felé, ahonnan optimális a startolás az óceánátkeléshez.
Addig is megpróbálok begyűjteni minél több szárazföldi élményt, mert a következő 2-3 hónapban az életterem leredukálódik a másfél négyzetméteres fedélzetre és a szűken kétszer ekkora kabinra. Kis élettér ennek ellenére az út roppant nagy, csakúgy mint az első szakaszon itt is kevés alvás lesz és sok munka!
A nyolcvan napra tervezett utat megpróbálom leszorítani hetvenre, de ez egy nagyon erős menetet igényel, napi 74 kilométer felett kell hozzá teljesíteni több mint két hónapon át…
Élménygyűjtés ürügyéből Vikivel felmentünk a sziget egyik tetejére, az 1800 méter magasan levő Nublo sziklához, majd a sziget Déli részén levő homokdűnékhez, de még moziban is voltunk. Időnk nagy részét mégis a kikötőben töltjük. Nappal a hajón dolgozunk és esténként a Sailor’s Bárban beszélgetünk a helyiekkel. Sok itt a hippi, világcsavargó, vitorlázó, vagy kalandot kereső ember és család. Sok a nagy sztori és a gyanús fazon. A különféle nációk miatt, egyszerre legalább három – négy különböző nyelvet hallani folyamatosan. Persze mienk a „titkos” nyelv, a magyart senki sem érti és csak annyira tudják beazonosítani, hogy európai. A kikötőben a közös nyelv természetesen az angol, de ha valaki belefeledkezik a mondandójába, gyakori, hogy átvált a saját nyelvére és szólni kell neki, hogy hahó, ezt az asztaltársaság többi tagja már nem érti.
A kenunak gyorsan megy a híre, kis termete ellenére nagy feltűnést kelt a vitorlások között. A szomszéd hajón élő lengyel srác megállapította, hogy ha a méretétől eltekintünk, no meg attól, hogy nincs árboca, kimondottan hasonlít egy Open 60 –asra. Mondtam neki, hogy nem alaptalan a meglátása, mert a kenu tervezője igencsak ért a 60 –asokhoz is!
Fa Nándorral beszéltem skype –on, a beszélgetés a www.szolovitorlazas.hu -n olvasható - meghallgatható!
Ismét két gyakori kérdés, amit kaptam és most röviden válaszolok rá:
Sokan kérdik, hogy sikerült ilyen menetet menni és hogy jöttem ki magammal? – Az előbbire egyszerű a válasz, ha az ember mindent beletesz, annak van eredménye. Mindig!
Ez egy roppant komplex út, ahol a legkisebb dolgoknak is jelentőségük van, és a legtöbb összetevő olyannyira egymásra épül, hogy mint a dominósornál, ha az egyik felborul, végigdől az egész. Legfontosabb a navigáció, ez az alap, fontos, hogy jól ismerjük és kezeljük az összes technikai eszközt, de fontos, hogy tudjuk kezelni saját magunkat, a társaságunkat. No, ezzel még nem volt dolgom ilyen töményen. Az első két – három nap egyszerűen megütött és sokkolt, fel kellett építeni magamat újra, hogy most jó két hétig egyedül leszek. Ennek ellenére az, hogy csak magamra számíthatok, igaziból könnyebbséget jelentett, a felelősség csak az én vállamat nyomta, még ha olykor elég erősen is.
Holtpont a tízedik nap környékén volt, aznap minden összejött, de az út jelentős részét kifejezetten élveztem, ahogy telt az idő és egyre jobban belerázódtam a menetbe. Az biztos, hogy olyan dolgokat tudtam meg magamról ez idő alatt, mint egész eddigi életemben nem. A gondolataimtól, az egyedülléten át, egészen a teljesítőképességem határáig. Fantasztikus út volt és még csak most jön a java. Egyik részem maradna a parton, a másik már indulna is. De egy ilyen útnál alaposnak kell lenni, nem elég ha a hajó és a technika rendben van, optimális időjárás és belső összeszedettség kell. Most úgy látom ezek 17.- én, vagy 18.- án állnak össze.
2012.01.13. A kikötés
…Több mint két hét folyamatos vízen lét után, sok minden felértékelődik a parton, vagy visszanyeri fontosságát. Meleg zuhany, végig aludható éjszaka, hideg sör…
- Főleg az utolsó nap küzdelmei után. Napkeltekor mikor a napom kezdődött még 34 tengeri mérföldre voltam a szigettől, ez mintegy 63 kilométer. Nagy volt a pára, így semmit sem láttam a szigetből, csak a GPS mutatta: egy napra van a biztos szárazföld! Felvettem a két nadrágomra a vízhatlan kantáros viharnadrágot, csizmát, felülre még egy pulóvert, kabátot, mentőmellényt és kimásztam a kabinból. A heveder karabinerét beakasztottam a mellény szemébe, elengedtem a kormánybiztosító kötelét és megkezdtem a lapátolást.
Három óra múlva már érződött, ahogy változnak a hullámok, ahogy az alattam levő 3500 méteres mélység jelentős csökkenésbe kezdett. Térkép nélkül a környezetet figyelve is kivehető volt a part közelsége. Erre utalt az egyre több madár is, de nemcsak növekvő számuk, hanem mozgásuk iránya is, hiszen kivétel nélkül a sziget felé igyekeztek. Ennek ellenére a sziget még mindig rejtve maradt.
Valamivel később a Nap már erősen tűzött, így felvettem a napszemüvegemet és ahogy előre néztem: megláttam, épp, hogy kivehető, de ott van, határozottan ott van a halványkékes tömege a horizonton. Olyannyira halványan, hogy a szemüveg nélkül még nem látszik. Átültem a másik oldalra és erőteljesebben kezdtem húzni, percről percre egyre jobban látszott, habár inkább a pára feloszlása miatt, mert a távolság csak lassan csökkent. Olyannyira, hogy 8 órával később, mikor kezdett besötétedni még mindig 10 tmf (18,52km) volt hátra. Gondoltam beiktatok egy félórás pihenőt, mert reggel óta hajtottam a hajót és csak enni álltam meg, ami még nem is lenne baj, de a délután nagy részében enyhe Keleti és Délkeleti szél volt –nekem negyedszél – amiben igen kimerítő a kenuzás. Viszont a térségben levő négy hajó miatt elvetettem a megállást, csak ittam még egy energiaitalt, bedobtam egy proteinszeletet, két csokoládét és hajtottam tovább. Fél óra múlva hallottam, a mobilomra sms-ek kezdtek érkezni. Még reggel kapcsoltam be és most már van rajta térerő, mivel a többi hajó továbbállt, abbahagytam a lapátolást és pihenés gyanánt felhívtam a családot. Még narancssárga volt az ég és Gran Canaria szigete mellett jól látszott Tenerife kék sziluettje is a távolban.
Innentől egyre több lett a hajó és a nagy forgalom miatt többször ki kellett térnem, este tíz órakor egy gyorsjárású komp miatt teljes 180 fokos irányt kellett váltanom. Több mint valószínű, hogy észre sem vett a sebes monstrum a sötétben. Éjfél után öt perccel fordultam be a las palmasi külső kőgátnál. Amikor ugyanaz a komp a menetiránnyal szemben és ami rosszabb: velem szembe közeledett. Jobbra tértem ki, amilyen gyorsan csak tudtam. A komp elment mellettem mintegy ötven méteren belül, a másik oldalt a kőgát meg húsz méterre, ha volt. A sötét víz veszettül örvénylett a hajó körül, míg átértem a gát mögötti nyugodt vízre. Ekkor vett észre a komp, aminek kivilágított kapitányi hídján egy egyenruhás ember kiáltott és kezével jelezte: bocsánat és minden elismerése. – Hát köszi, de nem rajtad múlott, hogy nem vasaltál ki! – mormoltam és irányba raktam a hajó.
Harminc perccel később elértem a belső jachtkikötőt!
A kikötőben a vendéghelyen álltam meg két 45 láb körüli vitorlás között. Kiléptem a stégre és a bekészített köteleimet ráraktam a bikákra, majd bebújtam a kabinba, lekapcsoltam a navigációs fényeket és a GPS-t, megkerestem a megérkezős sört, kiültem a kokpitba és felpattintottam a doboz italt.
Igen, itt vagyok!
Az időm: 16 nap, 19 óra, 25 perc!!!
A megtett táv: 649,7 tmf (1203 km) kenuzással, a gyakran 4 méteres hullámokon, - amit tudtam kihajtottam magamból.
Most nem mozog semmi, nem zúdul a nyakamba egy köbméter sós víz tíz percenként, nincs rajtam egyszerre három nadrág, viharkabát, mentőmellény és még sorolhatnám… Biztonság és civilizáció!
Napi átlag haladás: 38,64 tmf (71,56 km)
Legkisebb nap megtett táv: 26,1 tmf (48,3 km)
Legnagyobb napi megtett táv: 55 tmf (101,8 km)!!!
2012.01.11.
Az alvás a hajón
A kikötés után pár nappal elkezdek írni; hát van miről, az sejthető …
-Először is, amire a legtöbb kérdés érkezett: mennyit és hogyan alszok, és ezalatt mit csinál a hajó?
Az alvás az egyik legkritikusabb része az ilyesfajta offshore extrém sportnak. Azt szegezzük le, hogy aludni muszáj, viszont a gyakran több méteres hullámok között sodródó hajóban ez meglehetősen komoly kihívás. Először is a hajót be kell állítani, hogy az a lehetőségekhez mérten a legjobb irányba sodródjon a pihenőidőben, majd amikor viszonylag száraz a ruházatom (legalább 15-20 perce nem terített be egy hullám sem) akkor lehet bemenni a kabinba. Nagyon fontos, hogy minél kevesebb vizet vigyek be magammal, hiszen a bent levő technikai eszközök nem díjazzák a sós vizet!
Gyors átöltözés után jöhet az alvás…
Vagyis az az állapot, ami itt a nyílt vízen, a puha ágyban eltöltött pihentető éjjeli alvást hivatott pótolni. Mivel a hajót eközben senki nem hajtja, az nagyjából merőlegesen áll a hullámok haladási irányára és sodródik. Vagyis folyamatosan és erőteljesen jobbra-balra billeg, miközben pár percenként telibe kapja egy épp a hajón megtörő hullám, ami a kompozit (műanyag) hajóban leírhatatlanul hangos, általában az egész hajó beleremeg a robajba, és a fedélzet megtelik vízzel ami hosszú percekig folyik ki a kifolyónyílásokon. Mikor eltávozott a víz, rendszerint érkezik a következő hullámfal és szintén totálisan telibe kapja a sodródó hajót. No, de ezek a hangok; eközben a kabinban úgy kell elhelyezkedni, hogy az ember össze ne törje magát és mese nincs, aludni kell! Átlagosan húsz percenként szoktam felébredni, vagy egy nagyabb hullámra, vagy arra, hogy átforduljak a másik oldalamra. Az erőteljes ütemes mozgástól ugyanis elviselhetetlen fájdalom ébred azon az oldalamon, ami az ággyal érintkezik, képes teljesen lezsibbadni az egész. Az efféle „alvásra” sok minden mondható, csak nem a klasszikus pihenés. Rendszerint 94-96% -os a páratartalom és átlagosan 16 C fok van, ugyanakkor csak itt a kabin védelmében lehet pihenni és regenerálódni, hiszen nem terít be egy hullám sem és a kint tomboló széltől is védve vagyok!
2012.01.06.
GÁBOR MAGYAR IDŐ SZERINT 01.40-KOR KIKÖTÖTT!!! A tervezett 20 nap helyett: 16 nap 19 óra 25 perc alatt teljesítette a Lagos - Las Palmas távot, a világon ELSŐKÉNT!!!
Én már megnéztem a fotókat, hallgatom Gábor beszámolóját, elképesztő…Hamarosan kerülnek fel képek és bővebben is beszámolunk a megérkezés izgalmairól.
2012.01.05.
Gábor elképesztő tempót diktál, 55 tm-et (99 km-t) haladt! 3 órát aludt és szinte megállás nélkül lapátol.
Nagyon úgy néz ki, még ma este kifog kötni Las Palmasban. A válla továbbra is nagyon fáj, viszek neki Nutrilite termékeket az Amway Diamond Alliance csapatától, remélem azokkal helyre fog jönni.
Hatalmas köd borult a térségre, Gábornak most különös óvatossággal és körültekintéssel kell hajóznia, mert a monstrumok a semmiből, egyik pillanatról a másikra ott tudnak lenni. Gábor elmondta, jellemzően megközelítik őt az arra járó hajók, megnézik, mi is az a kicsi, úszó eszköz a nagy vízen, azután arrébb állnak, miután kiderül számukra, nem egy sodródó tutaj vagy ilyesmi. Gábor nagyon jól érzi magát, lelkesíti a fantasztikus haladás, a kikötőig meg sem áll!
2012.01.04.
Gábor elképesztően jól halad, az elmúlt 24 órában újabb 48,7 tm-et (87,6 km-t) tett meg. Csak viszonyítás kedvéért, amikor mi ketten, az evezős hajónkkal, napi 24 órában hajtva a hajót, felváltva eveztünk, a napi átlag teljesítményünk 57 tm (103 km) volt, Gábor pedig most egyedül produkálja majdnem ugyan ezt a teljesítményt. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy mostanában viszonylag erősebb időben kenuzik, ilyenkor a hullámok dinamikusan tolják is a hajót, illetve néha megpróbálják "borogatni", kifaroltatni. Az egész olyan, mintha valamiféle "óceáni rallyzás" lenne. Gábort kétszer is úgy oldalba találta egy kb. 4 m-es hullám, hogy a hajó az oldalán "rombolt" előre, miközben Gábor teljes erejével kapaszkodott, ki ne essen, amíg a hatalmas víztömeg át nem zúdult fölötte. Ami a fedélzeten le volt kötve az csak remegett a víz erejétől, de ami nem volt rögzítve azt menthetetlenül elvitte az óceán.
Gábor elmondta, most már nem is dühös ilyenkor, csak megtesz minden tőle telhetőt, hogy le ne sodorja a víz a kenuról. Az a pár másodperc, amíg a víz zúdul rá, óráknak tűnik, mindenhol csak víz, hatalmas a robaj, utána térd alattig áll a víz a fedélzeten...
No de nézzük a pozitív oldalt, Gábor már ma este is láthatja a horizont felett az égen a szárazföldet jelző világosabb égboltot, holnap pedig már a szigetet is megpillantja!
2012.01.03.
Gábor fantasztikus teljesítménnyel zárta a napot, 48 tm -et (86 km-t) tett meg, így még 136 tm (245 km) van hátra Las Palmasig. Péntek este már a parton fogja jól megérdemelt sörét iszogatni.
A hullámok nem kímélték az elmúlt órákban, újra érkeztek akkora méretű hullámhegyek, hogy a hajó hátulját Gáborral együtt teljesen bekebelezték, mire megtelt vízzel a kokpit és egy-egy alkalommal 10 percen át tartott, mire kifolyt a kieresztő nyílásokon. A szél igen szeszélyes játékot űzött Gáborral, fél órán át erősen fújt, azután fél óra csendesedés, majd újra erősödés, és ez váltakozott tegnap folyamatosan, aminek hatására, a szép, kifújt hullámok helyett, felkorbácsolt, meredek, "ádáz ragadozók" ostromolták Vitézt és a Kapitányt. Gábor jelenleg beborult időben, 3 nadrágban, 2 pulóverben, viharkabátban és gumicsizmában lapátol.
2012.01.02.
Gábor megint kimagasló teljesítményt nyújtott az elmúlt napon, 40,8 tm-et (73 km-t) tett meg! Kezd egészen pontosan körvonalazódni az érkezésének az időpontja, úgy néz ki, 6.-án fog először partot érni a lagosi indulása után. Tegnap látott egy hatalmas vitorlás hajót kb. 3 km távolságra, de a hajó valószínűleg nem vette őt észre, mert nem fordult Gábor felé, hanem rövid idő alatt eltűnt a horizonton. Délután újból próbára tette Gábort egy tanker, 100°-ban ellenkező irányba kellett hajtania a hajót 10 percen át, mire a tanker már nem fenyegette tovább.
Később, éjszaka is felbukkant még egy hajó, de az már nem okozott gondot Gábornak. Mindezek mellett
örömteli pillanatokból is jutott a Kapitánynak, mert újra egy delfin csapat látogatta meg, játékosan, Gábort kémlelve úszták körbe-körbe a hajót, mielőtt továbbhaladtak volna.
2012.01.01.
Gábor 31,4 tm-et (56,5 km-t) tett meg tegnap reggel óta, így még 222 tm van hátra Las Palmasig, ahova várhatóan 6.-án vagy 7.-én fog megérkezni. Tegnap sok kismadárral találkozott, viszont nagyhajók szerencsére nem jelentek meg a horizonton. Nem várt potyautasok azonban vannak, apró élőlények kezdtek növekedni a hajó aljára, amiket most - a még hideg vízben- Gábor nem tud leszedni, leghamarabb a Kanári-szigeteken lehet majd megtisztítani Vitézt a kívánatlan algáktól.
Gábor elmondta, az evezést nehezíti, hogy rettenetesen fáj a válla, de Las Palmasig nem fog emiatt lassulni, igyekszik kíméletesen , de hatékonyan hajtani a hajót. Az időjárás a következő napokban viszonylag stabilan tartja a jelenlegi körülményeket, a maximum szélerősödés előreláthatóan a 12-14 cs-ról (21-25 km/h) 20 cs-ra (36 km/h) nő 2.-án, de utána vissza is csökken a jelenlegi állapotra, iránya kedvező, ÉK-i, így Gábor is stabil 35 tm (63 km) körüli napi teljesítményre számíthat.
2012.12.31.
Gábor napi teljesítménye 41,9 tm ( 75 km )! Látott delfineket, az egyiket sikerült is lefotóznia, amikor kiugrott. Úgy látszik a delfinek már tudják, hogy Gábor hatalmas óceáni bulit rendez a Szilveszterre, belépés díjtalan, de az odajutás mindenkinek egyéni.
Az időjárás kedvezően alakult, Gábort jelenleg segítik a hullámok, és ez így is lesz még a következő napokban, a szél iránya lényegesen nem változik, maximum az ereje fog nőni kicsit.
2011.12.30.
Gábor napi teljesítménye 36 tm (64,8 km) volt, lehet, hogy már jövő hét pénteken, azaz 6.-án ki tud kötni a már csak 293 tm-re (527 km-re) levő Las Palmasban!
Tegnap másfél órán át küzdött, hogy kitérjen egy nagyhajó elől és végre eltűnjön a horizont mögött a monstrum. Naplemente előtt sikerült kicserélnie egy másik izzóra a pozíció fényt, így most éjszaka kivilágítva tud pihenni. Emellett természetesen ugyan olyan sűrűn és körültekintéssel vizsgálja a látóhatárt, érkezik-e látogató, de a tudat, hogy nem veszik el a sötétben, mégiscsak számít.
Az időjárási körülmények jelenleg mérsékeltek, holnap lehet számítani a szél csökkenésére, majd az Újév 2. napján lesz ismét erősebb, 20 csomó (36 km/h) körüli szél, ami újabb jó haladást ígér a Kapitánynak.
2011.12.29.
Gábor megint nagyot teljesített, 46 tm-et (83 km-t) ment az előző napi pozíciójától számolva. Megtalálta az elektromos hiba okát is, az árbocban keletkezett a zárlat, amit azonnal orvosolni fog, amint enyhül az idő. Erre leghamarabb 31.-től számíthat, akkor fog lényegesen csökkenni a szélerősség. Addig pedig fokozottan figyeli a hajókat, mert a körbevilágító pozíció fénye nem világít, ezért még kisebb eséllyel veszik őt észre a nagyhajók, Gábornak kell megtartani a biztonságos távolságot tőlük. Az elmúlt éjjel keresztezett is egy "forgalmas" hajóútvonalat, kivilágítatlanul. Gábor nem sokat tudott aludni a folyamatos figyelés miatt. Elmondta azt is, minden csurom víz kívül-belül a hajóban, nagyon nehéz a mindennapi tevékenységeket elvégeznie, igazi erőpróba a helytállás lelkileg és fizikailag is egyaránt. Hogy a kitűzött célját teljesítse, most arra koncentrál, hogy ma eléri a fél távot és onnan már napról napra egyre közelebb kerül a kikötéshez. A Kanári-szigeteket követő szakasz már nem lesz ennyire "vizes", mint most, hiszen ott már melegebb lesz a hőmérséklet, nem lesz annyi pára a hajó belsejében sem, nem kell viharöltözetben lennie egész nap, többek között az öltözés-vetkőzés is kisebb gondot fog jelenteni.
2011.12.28.
Megérkezett a várt hátszél, viszont elment a hajóból az áram. A páratartalom olyan magas, a kabinban belül is olyan vizes minden, hogy az elektromos rendszerben valami probléma van, nincs áram a hajóban. Éjszaka megszűnt a fehér pozíció fény és a GPS chartplotter sem használható. Gábor már vizsgálja a hiba okát, azon dolgozik, hogy mielőbb helyreállítsa a rendszert. Az elmúlt 24 órában 30 tm-et (54 km-t) haladt, köszönhetően a szélerősödésnek nőt a teljesítménye az előző napihoz képest.
Az időjárás várhatóan erősebb szelet hoz Gábornak, 20-22 csomó (36-40 km/h) körüli erősséggel, amivel valószínűleg Vitéz napi átlagsebessége is nőni fog, viszont Gábornak is nagyobb koncentrációra és odafigyelésre lesz szüksége. Az erősebb szél nagyobb sebességet, egyben nagyobb lelki terhelést is jelent, azonban, mivel Gábor elsődleges célja a lehető legjobb haladás, az erős szélben is maximális emberi teljesítményt tud nyújtani és kihasználja az óceán adta segítséget.
2011.12.27.
Gábor szélcsendet, szembe szelet kapott az elmúlt napon, ami igencsak megnehezítette a haladást, hiszen a több száz kilós hajó a megfelelő, hátulról érkező hullámok adta lendület nélkül, nem tudja úgy szelni a habokat, lomhábbá, nehézkesebbé válik a mozgása. Gábor napi teljesítménye 26,1 tm (47 km), ami a körülményekhez képest igen szép helytállást mutat. Elmondta, eddig ez volt a legfárasztóbb napja, de szerencsére már érkezik a jó szél a kedvező hullámokal és hamarosan újra lendületbe hozza Vitézt.
Napközben sok vitorlázó medúzát látott Gábor, éjszak pedig beugrott egy hosszú, hegyes orrú, uszonyok nélküli hal a fedélzetre, de sajnos szegény nem érte meg a reggelt, mert amikor beesett, Gábor a kabinban pihent, nem vette észre, csak miután kiment újra evezni, de addigra már késő volt megmenteni. Egy kis technikai gubanc is támadt az éjjel, valahogyan víz került az árboc belsejébe és zárlatot okozott, ezzel kétszer is lecsapta az összes biztosítékot. Bent a kabinvilágítás egy időre megszűnt, de Gábor rövid időn belül megoldotta a helyzetet, mostanra már minden működikk rendesen.
A vízbeesés után átázott ruhákat Gábornak sikerült kiszárítania, sőt, a hőmérséklet oly mértékben emelkedik, - így dél felé haladva- hogy tegnap még este 6-kor is pólóban evezett.
2011.12.26.
Gábor 35,8 tm-et (64,4 km-t) tett meg az elmúlt 24 órában. Stabilan halad, várhatóan a jövő hét végén fogja elérni első kikötési helyszínét, a kanári-szigeteki Las Palmast. Mai fő programja továbbra is a ruhái szárítása, amik a tegnapi vízbeesést követően teljesen átáztak. A páratartalom igen magas, a kabin falán belülről is csurom víz minden, kint pedig rendszeresen átcsap egy-egy hullám a hajó fölött, így Gábornak egyáltalán nincs könnyű dolga e téren, de ő van olyan kreatív, hogy ha egy kis napfényt is kap, estére biztosan használhatóvá teszi a ruháit. A víz hideg ugyan, de Gábor fizikailag kitűnő állapotban van, a "mártózástól" nem fázott meg, egészséges, jól bírja a körülményeket.
2011.12.25.
Gábor 30,2 tm-et (54,3 km-t) tett meg előző nap. Úgy számolja, január 6.-a körül érkezhet Gran Canariára, ami azt jelenti, bőven 20 napon belül fogja teljesíteni az út első szakaszát.
Este, miután Gábor fixálta a kormánylapátot, lekötött és elrendezett mindent a fedélzeten a pihenése előtt, egy hullám megdobta a hajót - pont amikor a kabinajtón igyekezett befelé- és beleesett a vízbe. Másodpercek alatt sikerült visszamásznia a fedélzetre és villámgyorsan elkezdte levenni magáról a ruhát, de sajnos teljesen átázott a legalsó rétegig mindene, hiszen a nyakánál, lábszáránál és kezénél a vízálló ruhába be tudott jutni a víz. A nap folyamán próbálja majd szárítani a ruhákat, amihez remélhetőleg lesz valamennyi napfény is, bár az utóbbi napokban nem sűrűn mutatta szikrázó fényét a Nap. A hőmérséklet már lassan emelkedik, tegnap Gábor 20 C°-ot is mért napközben.
2011.12.24.
Gábor fantasztikusan halad, újra 42 tm-et, azaz 75 km-t tett meg. Ha kitart ez a teljesítménye a Kanári- szigetekig, 13 nap múlva ki is köthet! A hajóforgalom lényegesen csökkent, már csak két hajót látott egész éjszaka, tehát már nem jelentenek akkora veszélyt rá az óceánjárók, mint az első három napon. A hullámok még mindig hatalmasak, sűrűn beterítik a hajót a Kapitánnyal együtt. "Nagyon durva"- fogalmazott a kapitány.
Tegnap napközben Gábor társaságot kapott, viharfecske féle kismadarak látogatták meg.
2011.12.23.
Gábor már több mint 200 km-re van az indulás helyszínétől. A napi teljesítménye 43 tm azaz 77,4 km, amivel újra túlteljesítette az előző nap megtett távot. A hajóforgalom még mindíg nagy, tegnap éjszaka is kellett két hajó elől menekülnie. Az időjárás most kevésbé kedvező, oldalszél van, a hullámok gyakran átsöpörnek a hajón, de Gábort nem kell félteni, erősen ki van kötve a hajóhoz, a kabinajtó zárva, így biztonságosan halad célja felé
2011.12.22.
Gábor hatalmasat ment, napi teljesítménye 42 tm (76 km). Éjszaka hatalmas volt a hajóforgalom, Gábor 13 órát evezett egyfolytában, sőt, kétszer is "sprintelnie" kellett 4 csomó (7,2 km/h) körüli sebességgel, (az átlag sebessége 1,5 csomó ( 2,7 km/h) hogy elkerülje a nagyhajók veszélyes közelségét. A kapitány ma már az igazi "nagy" óceáni hullámokat kapja, háromnegyed irányból. A hullámok most nem tarajosak, de mégis Gábor néha úgy bemerül a vízbe a hajóval, hogy hátul 10 percig áll a kokpitben a víz, mire kifolyik. Elmondta, egyszer még a feje is víz alá került, akkora hullám érkezett.
2011.12.21.
Gábor 2011.12.20.-án magyar idő szerint 06.15 perckor ELINDUT! Elhagyta a portugáliai Lagos kikötő mólóját és kenujával - Vitézzel- a Kanári-szigetek felé vette az irányt. Néhány órával az indulása után a nyílt vízen szembe szelet, majd oldalszelet kapott, tarajos átbukó hullámok nehezítették a haladását, de ennek ellenére jó hangulatban, elszántan evez. Első napi teljesítménye 28 tm (50 km), ami kezdetnek igen bíztató, figyelembe véve a kedvezőtlen időjárási körülményeket.
Digi Sport, 2011. 12. 13.
